Természetvédelem Baranyában

(2005-08-28 17:31:55)

A Dél-Dunántúl természeti értékeit felügyel?, kezel? Duna- Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNPI) Baranya megyében két, markánsan különböz? él?hely-típuson látja el feladatát. Hegy- és dombvidéki területek találhatók a Mecseken és környezetében (Hegyhát, Dél-Zselic, Baranyai-dombság, Villányi-hegység) és ártéri, síksági területek a Dráva mentén és Bédán, a Duna árterében.

A Mecsek-hegység

A Mecseket alkotó k?zetek megjelenése és változatossága alapján az országban szinte egyedülálló a hegység. Kevés kivétellel a felszínen is megtalálható minden olyan k?zet, amely a Mecseket felépít? magmás (fonolit, trachidolerit, andezit), üledékes (mészk?, homokk?, aleurolit, konglomerátum) vagy metamorf (fillit, szericites fillit) fejl?dés? képz?dmények valamely változata.

A hegység területén több mint száz védett növényfaj él, ebb?l a bánáti bazsarózsa, a szarvasbangó, a bíbor sallangvirág, a piacsenzai n?sz?f? és a méhbangó fokozottan védett.

A védett állatfajok száma kétszáz körüli, ebb?l 21 fokozottan védett. Ezek közül kiemelhet? a mecseki ?szitegzes, az atracélcincér, a fehér gólya, a fekete gólya, a gyöngybagoly, a haris, a gyurgyalag, a darázsölyv, a rétisas, a békászó sas, a barna kánya, a vidra és a különböz? denevérfajok.

Néhány szót a Mecsek országos jelent?ség? védett területeir?l:

A majd tízezer hektáros Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet a Mecsek legnagyobb országos jelent?ség? védett természeti területe, amely 1977-ben lett védetté nyilvánítva.

A források táplálta patakok a központból sugárirányban szertefutó vadregényes völgyeket hoztak létre, megannyi vízeséssel, zuhogóval. Értékeik közül kiemelend? a fokozottan védett Hidasi-, és az Óbányai-völgyben megcsodálható Csurgó, Csepeg?-szikla és a Ferde-vízesés, valamint a Réka-völgy hosszan meanderez?, kanyargó lefutású medre. Geológiai érdekesség még a Magyarországon egyedül a Kelet-Mecsekben a felszínen is megcsodálható, mélységi magmás k?zet, a fonolit, valamint a Vár-völgy több, szintén vulkanikus eredet? feltáródása.

Az erd?k f? tömegét három erd?társulás alkotja. Az azonálisan elhelyezked? mecseki bükkös, a madárcseresznyékkel tarkított mecseki gyertyános-tölgyes és a száraz, meleg mecseki cseres-tölgyes borítja legnagyobb területen a Mecsek keleti részét.

A fragmentálisan, elszigetelten el?forduló növénytársulások közül még párat érdemes megemlíteni. A sziklás hegycsúcsok, gerincek északi, sekély term?réteg?, sokszor k?görgeteges term?helyén kialakult illír jelleg? társulás az ezüsthársas törmeléklejt?-erd?. E reliktum jelleg? növényegyüttes fels? szintjét az ezüsthárs és a magas k?ris, az alsót a virágos k?ris és a nagylevel? hárs alkotják. A fák a mozgó k?törmelékt?l meggörbültek, elágazók.

Sokszor a fenti társulásokkal érintkeznek a sz?k, meredek falú völgyek alján elhelyezked? mecseki szurdokerd?k. Sajátos hangulatot árasztanak a sziklafalakról aláhulló liánfélék és a különböz? páfrányok.

A már említett, nagyszámú, hegységet behálózó patakokat legtöbbször két társulás követi. A mézgás éger (igen ritkán hamvas éger) jellemezte sásos égerligetek mellett el?fordul a Dél-Dunántúli tölgy-k?ris-szil liget is.

A Kelet-Mecsek hatalmas erd?tömbjét É-ról és D-r?l száraz gyepterületek övezik. A lösz borította domboldalakon degradált lejt?sztyeppek sudárrozsnok gyep-szer? társulásokat alkotnak. Jellemz? e gyepekre a fajgazdagság és a védett fajok nagy száma.

A Mecsek keleti részének legnagyobb botanikai értéke a fokozottan védett bánáti bazsarózsa, amely mára már szinte csak a Mecsekb?l ismert. Növénytani szenzációt jelentett az 1999-ben Magyarországról el?ször Óbánya mell?l el?került, ma már szintén fokozottan védett piacsenzai n?sz?f? két kis populációja is. Hazánkban ugyancsak kizárólag a Mecsekben fordul el? a kárpáti elterjedés? havasi tisztesf? és a közönséges acsalapukon él?sköd? martilapu szádorgó.

A Kelet-Mecsek háborítatlan erd?ségeiben fészkel a békászó sas, a réti sas, a barna kánya és a fekete gólya is, valamint a vízfolyásokban, patakokban az oxigéndús vizet kedvel? tegzesfajok nagy száma (67 db) él. Ezek közül egyik Európa legritkább faja, a fokozottan védett, endemikus mecseki ?szitegzes pedig csak itt találja meg él?helyét. Szintén a kristálytiszta patakokat kedvelik a Mecsekben is kevés helyen megfigyelhet? folyami rákok, valamint a halak közül a védett fürge csellék és kövi csíkok. A bükkösökben itt még nem ritka a havasi cincér és a leszakadt, nedves partfalakból került el? a védett keleti ajtóscsiga. A zárt erd?területet övez? száraz gyepek egyikében pedig egy, a Dél-Dunántúlról csak innen ismert fokozottan védett cincérfaj, az atracélcincér kapaszkodik a szintén védett gazdanövényébe, a kék atracélbe.

Fontos feladata a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságnak a tájvédelmi körzetbe látogatók mind magasabb szint? idegenforgalmi, oktatási kiszolgálása, valamint a saját vagyonkezelésében lév? területek természetvédelmi kezelésének biztosítása. Ennek érdekében igen változatos programcsomaggal m?ködteti a TK szívében a „Pataki-ház Óbányai Erdei Iskolát”. Az itt folyó környezeti neveléshez kiválóan kapcsolható a térség két tanösvénye. Az egyiket a Máré-vára alatt húzódó Vár-völgyben járhatjuk végig. A DDNPI által 1996-ban kihelyezett 10 tábla a völgy igen összetett, változatos geológiai felépítését szemlélteti földtani szelvények, ?smaradványok ábrázolásának segítségével. Az egregyi strandtól a Pásztor-forrásig, az erdészeti aszfaltúton kényelmesen bejárható tanösvény érdekes kikapcsolódást kínál. A természetközeli erd?gazdálkodás fontosságát, a természetes erd?dinamikai, erd?m?ködési folyamatokat mutatja be rendkívül figyelemfelkelt? képek, ábrák, diagrammok segítségével a másik létesítmény. Öt tábla segítségével tájékozódhatunk a fentiekr?l a b?viz? patak kísérte Óbányai-völgyben, a „Pro Silva” tanösvényen. A tanösvényeken kívül önálló tájékoztató táblák lettek kihelyezve a TK 6 „bejárati kapujánál”, valamint a Réka-várnál és a felszínre bukkanó fonolit bemutatására Köves-tet?nél.

Óbánya közelében az igazgatóság végzi gyepterületeinek él?hely-rekonstrukcióját. Az állattartás felhagyása után, a természetes szukcessziós folyamatok beindulásával (magaskórósodás, cserjésedés) kialakult állapot visszaszorítása, és így a legeltetésre való újbóli alkalmassá tétel a kit?zött cél.

A Közép-Mecsek legszebb völgyeit (Melegmány-völgy, Nagymély-völgy, Petnyák, Zsidó-völgy, Farkas-árok) magába foglaló, 709 ha-os Melegmány-völgy Természetvédelmi Terület els?sorban geológiai értékei miatt élvez védettséget 1957 óta.

Kiválóan tanulmányozhatók a karsztjelenségek: víznyel?k (ponorok), töbrök (dolinák), üregrendszerek (barlangok, zsombolyok) keletkeztek a triász kori mészk?ben. A nagy számú barlang közül a „Mánfai-K?lyuk” fokozottan védett. Leglátványosabbak és a kirándulók számára igazán megcsodálhatók azonban a felszíni karsztjelenségek: a patakok medrében az oldott mész újra kicsapódásának hatására képz?dött gátak, mésztufa-lépcs?k, amelyek közül a legnagyobb a mintegy 6-8 méteres Melegmányi-vízesés.

A változatos terep hatására szintén változatos növénytakaróval találkozhatunk. Az északi oldalakon és a h?vös, párás völgyekben szubmontán mecseki bükkösök, mecseki gyertyános-tölgyesek, a tet?kön mecseki cseres-tölgyesek váltják egymást. A lepusztult hegygerinceken és meredek oldalakon ezüsthársas törmeléklejt?-erd?k, az igen sz?k völgyekben pedig mecseki szurdokerd?k alakultak ki. A b?viz? hegyi patakok mentén találkozhatunk a patakmenti magaskórós nev? növénytársulással, melynek f? alkotója a közönséges acsalapu. A hatalmas lapulevelek közti nyíltabb területeken néhol a védett téli zsurló sajátos állományai rejt?zködnek.

A terület botanikai értékét is jelzi a viszonylag kis területen el?forduló 42 védett növényfaj. A Mecsekre általánosan jellemz? fajok mellett kiemelhet? a kapcsos korpaf? mecseki viszonylatban nagy telepe, a már említetten csak a Mecsekben el?forduló havasi tisztesf? és a sajnos minden évben letépett virágú szibériai n?szirom apró állománya.

A barlangi kutatások több alacsonyabb rend? endemikus állatfajt (csigák, ászkák) mutattak ki. Magyarországon eddig csak Zobákpusztánál és a Melegmány-völgyben volt megfigyelhet? a védett sárgasávos hegyi szitaköt?. Szintén a patakokhoz köt?dik a hegyi billeget? és a zavarásra rendkívül érzékeny kis légykapó is. A felszínen él? endemikus állatfaja a területnek a fokozottan védett mecseki ?szitegzes. A tiszta viz? források, patakok szennyezése és a feldúsúlt vaddisznóállomány veszélyeztetik rendkívül töredékes, fragmentális állományait. Az esetlegesen elpusztult metapopulációs egységekkel szinte bizonyosan elt?nik a faj az adott területr?l, mivel a mecseki ?szitegzes röpképtelen rovarfaj. Fontos pillérfaja (keeystone-species) a Melegmány-völgynek a fekete harkály. Az általa minden évben újonnan készített, majd elhagyott odúk számtalan más állatfajnak biztosítanak szaporodó és búvóhelyet. Ha tehát nem lenne az erd?ben földön fekv?, korhadt faanyag, a harkály nem találna magának a korhadéklakókból táplálékot és elt?nne a területr?l. Így a támasztó „pillérk?” kihúzásával a „boltív” összed?lne és szintén elt?nnének az erd?b?l a cinegefajok, a légykapó fajok, a csuszkák, a fakuszok, az egyetlen odúlakó galambféle, a kék galamb, más harkályfajok, rengeteg denevérfaj, pelefélék, a mókusok, de még a nyuszt is.

Az idegenforgalmi tájékoztatásra itt is nagy hangsúlyt fektet az igazgatóság. A terület er?s turisztikai terhelésének csökkentésére tehermentesítési tervet dolgozott ki, amelyben f? fogadóhelyeket jelölt meg (Trippammer-fa, Keresztkunyhó, K?lyuk, Melegmány-vízesés), ahol min?ségi kiszolgálással (tájékoztató tábla, t?zrakó, padok, asztalok) helyben tarthatók a kirándulók.

A 223 ha-os Jakab-hegy Természetvédelmi Terület védetté nyilvánításában is f?ként geológiai, valamint kultúrtörténeti szempontok játszottak f? szerepet.

A rendkívül érdekes, látványos földtani képz?dmények (Babás-szerkövek, Zsongor-k?) mellett a korai vaskorból származó –Európában a második legnagyobb- földvár és több száz halomsír, valamint az 1225-ben épült pálos kolostor romjai vonzzák leginkább a kirándulókat.

A felsorolt látványosságok mind teljesebb megismerést szolgálja a hegyen kialakított tanösvény. A Mecsek legrégebbi ilyen jelleg? létesítménye geológiai és kultúrtörténeti értékeket is bemutat, megismertet a terület földtörténetével, kialakult érdekes földtani formakincseivel, valamint az ?sid?kt?l a hegyet lakhelyéül választó ember évezredes emlékeivel. A fenti természeti értékek mellett a növény- és állatvilág is rejt különlegességeket a területen. Bemutatásukra egy önálló tájékoztató tábla is kihelyezésre került a kolostor-rom közelében.

A Mecsek legfiatalabb országos jelent?ség? védett területe, az 1996-ban létrejött Nagy-mez?, Arany-hegy Természetvédelmi Terület.

A Hosszúhetény és Pécsvárad között húzódó, korábbi helyi jelent?ség? védett részeket is magába foglaló 101 hektáros terület rendkívüli botanikai értékei miatt élvez védettséget.

A Zeng? déli lábánál elterül? száraz erd? és gyepfoltok igen szabdaltan és mozaikosan maradtak fenn a m?velt területek: szántók, sz?l?k és gyümölcsösök (pl. mandulások) között. A gazdálkodásra kevésbé alkalmas dombok (Hideg-hegy, Illés-hegy, Nagy-mez?, Arany-hegy, Nádasdi-tet?, Butyka-hegy, Pavojda) azonban meg?riztek olyan száraz tölgyeseket, sztyeppréteket, száraz gyepeket, ahol az ott él? növényfajok nem csak ritkaságukkal, hanem tömegükkel is leny?gözik az oda látogatót.

A Nagy-mez?, Arany-hegy Természetvédelmi Területen több mint harminc védett növényfaj fordul el?. Él itt a fokozottan védett bánáti bazsarózsa, a bodzaszagú ujjaskosbor ritka, piros színváltozatú példányaival is találkozhatunk, de kora tavasszal megcsodálhatjuk a fekete kökörcsin bókoló, pelyhes virágait is.

Az erd?irtással kialakított legel?k bár másodlagos él?helyek, azonban mára az értékes, védett növényfajok nagy részének nyújtanak menedéket. Így a rajtuk meginduló természetes szukcessziós folyamatok sokszor ezen növények fennmaradását veszélyeztetik. E folyamat lassítása érdekében az igazgatóság él?hely-rekonstrukciós munkálatokba kezdett a területen: a Nagy-mez? térségében történt cserjeirtás, valamint a kevésbé bokros részeken szárzúzózás. Az él?hely-rekonstrukció során a mozaikosság, az él?hely- és tájdiverzitás meg?rzése érdekében ?shonos fafajok és cserjék alkotta apróbb „szigetek” lettek meghagyva, valamint az erd?határokon az erd?szegélyek is fennmaradtak. Az így legeltetésre alkalmassá vált gyepeken a közeljöv?ben beinduló állattartás fogja a kialakított gyep jelleget meg?rizni.

A védett természeti területen tájékoztató tábla nem található és turistaút sem vezet át rajta. A természetvédelmi hatóság szándéka szerint a tömegturizmust távol szeretnék tartani a területt?l, és csak a speciális igényeket kielégít? szakmai- (botanikai), valamint az ökoturizmust támogatják a Nagy-mez?, Arany-hegy Természetvédelmi Területen.

A mindössze 1 ha-os Abaligeti-barlang felszíne Természetvédelmi Terület legfontosabb feladata lenne a Mecsek eddig ismert legnagyobb, fokozottan védett barlangjának bemosódó szennyez?désekt?l és egyéb káros hatásoktól való védelme. Sajnálatos módón a barlang-bejárat el?tt terület ezt a feladatot nem tudja ellátni, így a problémára megoldást csak a kialakítandó, egységes Mecsek Tájvédelmi Körzet jelenthet.

A barlang állatvilágának legnevezetesebb képvisel?i a f?ágon végigfolyó patak vizében él?, csak itt el?forduló, endemikus vakbolharák, valamint a barlangban pihen? és telel? nagyszámú, védett és fokozottan védett denevér .

1996-tól a barlangot az igazgatóság üzemelteti. Az eltelt id?szakban elkészült egy teljesen új kezel?épület, a barlangi létesítmények teljes, komplex felújítása, valamint sikerült a gyógybarlangi min?sítést megkapni. Az igazgatóság célja az idegenforgalmi jelleg megtartása mellett a természeti értékek mind teljesebb meg?rzése is. A barlang bejáratától induló Denevér Tanösvény a cseppk?barlang környékének változatos él?világát, természeti folyamatait, a különböz? gazdálkodási módok természetre gyakorolt hatását mutatja be. A sajátos rendszer?, a barlang pénztárában jelképes összegért megvásárolható füzet segítségével, egy denevér-emblémát követve bejárható tanösvényen több nehézségi fokozatú túra (kis- kb. 2 km, közepes- kb. 4 km, nagy- kb. 6 km) közül választhatunk. A kijelölt útvonalon egy-egy – fára festett számmal jelzett – állomáshoz érve a füzetb?l elolvasható az adott helyszínen közölni kívánt mondanivaló, de az állomások között jellemz? növény és állatvilágot is igyekszik a kis kiadvány bemutatni. Tematikailag a barlanghoz és a tanösvényhez kapcsolható, a 2004-ben felavatott Denevér Múzeum. Magyarország egyetlen ilyen jelleg? bemutatóhelyén nem csak a különféle denevér-fajokkal ismerkedhetünk meg, hanem jellegzetes él?hely-típusaik mellett kutatásukról, a velük kapcsolatos hiedelmekr?l, védelmükr?l is érdekes információkat kaphatunk.

Végül a Pécsett, a Tettyén található 3 ha-os Pintér-kert Természetvédelmi Terület zárja az országos jelent?ség? védett területek sorát a Mecseken.

A Duna-Dráva Nemzeti Part Igazgatóság központi épületét is magába foglaló arborétum a téli id?szak kivételével látogatható, rendkívül érdekes hangulatú, gy?jteményes kert, amely nem csak növényállománya miatt jelent?s, hanem kiváló terepet biztosít az igazgatóság Oktatási Központjának rendkívül sokrét? környezeti nevelési programjához. E munkát egy szintén füzetes rendszer? tanösvény is segíti, amellyel betekintést kaphatunk a Tettye természeti értékeibe, folyamataiba. Ezt tanösvényt feladatsorok megoldásával egybekötve az Oktatási Központot meglátogatók tudják használni.

A közeljöv?ben országos jelent?ség? védettséget fognak élvezni az erd?rezervátum hálózatba tartozó ún. ?serd?k. Komló térségében található az egyetlen mecseki, a 35. számú K?szegi-forrás Erd?rezervátum. A K?szegi-forrás környékén elterül?, gyönyör?, sziklakibúvásokkal tarkított állomány magterületét az erd?gazdaság kivonta a termelésb?l, semmilyen erdészeti munkát nem végezve, a természetes folyamatok tanulmányozhatók benne. A magterület véd?területeként m?köd? pufferzónában pedig csak természetközeli erd?gazdálkodási módszerekkel lehet gazdálkodni, alapvet? célként megfogalmazva az állandó erd?borítást. A háborítatlanság biztosítása érdekében a közelmúltban a zöld sáv jelzés? turistaút nyomvonala is meg lett változtatva, hogy az új útvonal elkerülje a magterületet.

Az erd?rezervátum kezelési terve is elkészült, amelyet az ?serd? hálózat vonatkozásában hosszú távú fenntartási tervnek (HFT) hívnak. A K?szegi-forrás Erd?rezervátum a négy lehetséges kategória (célorientált kutatás (CK), hosszú távú vizsgálatsorozat (HTV), eseménykövetés (EK), meg?rzés) közül az eseménykövetésre lett besorolva. Ez azt jelenti, hogy évente a teljes területen eseményfigyelést, fotódokumentálást kell végrehajtani és 10-20 évente legalább mintaterület szintjén faállomány-szerkezeti vizsgálatokat kell elvégezni.

A véd?zónában jelenleg a hosszú távú fenntartási terv szerint folyik az erd?gazdálkodás. A természetközeli módszerek alkalmazásának alapfeltétele a nagyvadállomány s?r?ségének megfelel? szinten tartása, ezért a vadgazdálkodó felé mind az erdészeti, mind a természetvédelmi hatóságtól elvárás az állománycsökkentés, majd a szinten tartás megvalósítása.

A terület védetté nyilvánítása kétféle úton valósulhat meg. A gyorsabb az erd?rezervátumkénti védetté nyilvánítás, de a komplexebb védelmet az egységes Mecseki Tájvédelmi Körzet részeként megvalósuló védelem jelentene. Mindkét esetben a magterület fokozott védettségi kategóriába lenne besorolva.

Az igazgatóság nem csak a védett területeken tekinti fontos feladatának a kirándulók, turisták színvonalas kiszolgálását. A Mecsek egyik új tanösvénye az orf?i Vízf?-forrás barlangja környékén készült el. A négy táblából álló tanösvény a vízimalom m?ködését, a barlangot, a barlangi ivóvíz-hasznosítás problémáit, valamint a forrás és az égerláp él?világát ismerteti meg az arra járókkal. Hasonlóan az óbányaihoz, szintén a természetközeli erd?gazdálkodás jelent?ségét mutatja be a mecsek nyugati felén, a Remete-rét közelében kialakított Kismély-völgyi „Pro Silva” Tanösvény. A Pannon Power Rt.-vel közösen létrehozott tanösvény a Pécs melletti Tüskés-réten, a rekultiváció során keletkezett mesterséges él?helyekkel ismerteti meg az odalátogatókat. A tanösvény végigjárása után egy dombtet?n felépített kilátóról csodálatos látványban lehet részünk mind a bejárt tanösvényre, mind a Baranyai-dombságra, s?t még Pécs városa is egy eddig ismeretlen, sajátos panorámával tárul elénk.

Az Igazgatóság több tájékoztató táblát helyezett ki a Mecseken az orf?i Sárkány-kút közelében, a Tubesen, a Misinán, és az Éger-völgyben is.

A Villányi-hegység

Legdélibb, szubmediterrán hatású szigethegységünk legrégebben oltalom alatt álló területe a Szársomlyó. Magyarország els?ként védetté nyilvánított növénye, a magyar kikerics a hegy meredek, déli kitettség? lejt?in, sziklagyepjeiben találja meg életfeltételeit. A hazánkban csak itt el?forduló növény védelme érdekében a Szársomlyó Természetvédelmi Terület nagy része fokozottan védett. Elkél az oltalom azonban a szintén fokozottan védett magyar méreggyiloknak, rozsdás gy?sz?virágnak és a haragos siklónak is. Botanikailag hasonlóan értékes a szomszédos Fekete-hegy Természetvédelmi Terület is. Él itt méhbangó, bíbor sallangvirág és gérbics is.

Az igazgatóság a Villányi-hegységben is több tanösvényt alakított ki. Az egyik a Villányi Templom-hegy Természetvédelmi Terület felhagyott bányaudvarában, a k?zettani értékek és az országosan egyedülálló, ammonitesz- és gerincesmaradványok bemutatása érdekében jött létre. Az elénk táruló k?zetek több mint 80 millió év eseményeinek emlékét ?rzik. Az 1910 óta tartó ásatások eredményeként a kutatók 27 új állatfajt itt fedeztek fel. A több mint 70 ?sgerinces faj nagyobb része kiseml?s, de megtalálhatók közöttük az Észak-Amerikából el?ször bevándorolt valódi lovak és farkasok is.

A meredek sziklafalak között végigjárva a tanösvényt, részletes információkat kaphatunk a fentiekr?l, ha szemfülesek vagyunk egy-két sziklába ágyazódott, csodálatos ammoniteszt is megfigyelhetünk, valamint a tanösvény végén villányi-hegységi és mecseki panorámában is gyönyörködhetünk.

A másik, a Szársomlyó tövében végigfutó tanösvény végigjárása során megismerkedhetünk a hegy jellegzetes növénytársulásaival, növény- és állatfajaival, a hegyet felépít? k?zetekkel, kultúrtörténeti értékekkel, valamint a legismertebb népmondákkal.

Ebben a térségben is kiemelt feladata az igazgatóságnak a saját vagyonkezelés? területeinek kezelése, az esetlegesen megjelen? természetvédelmi problémák megoldása. Ilyen jelleg? feladat az igen értékes él?helyeket elfoglaló, a természetes vegetációt kiszorító bálványfa, akác és orgona irtása. E rendkívül szívós, agresszív fajok ellen igen sokrét? (vegyszeres, mechanikai) védekezéssel történtek próbálkozások, de ezen munka még sok évig fog feladatot jelenteni.

Rendszeres jelenlétet igényel –kiemelten a Szársomlyón- a fokozottan védett területeken engedély nélkül tartózkodók (kirándulók, paplanerny?sök) ellen?rzése. A nagyszámú, túravezetést igényl? kirándulónak a közelmúltban lett egy új, kellemesebb, árnyékban történ? haladást biztosító túraútvonal kialakítva a hegy gerincének északi oldalán. Az igazgatóság új kezdeményezése, hogy heti egy alkalommal, szakképzett kísér?k segítségével lehet?séget biztosít a Nagyharsányi kristálybarlang megtekintésére. A csodálatos képz?dményeket is véd? járófelületen, kiépített villanyvilágítás nélkül bejárni a barlangot igazi kalandtúrát jelent.

A Duna-Dráva Nemzeti Park Baranyában (Ormánság, Béda)

A Nemzeti Park 1996 tavaszán jött létre, a ma már egyre zsugorodó, háborítatlan Duna és Dráva menti ártéri erd?k, holtágak, morotva tavak és a körülöttük fellelhet? vizes él?helyek megóvása érdekében. A park teljes területe közel 50.000 ha, amely a Duna árterének a Sió torkolat és az országhatár közötti szakaszát, illetve a Dráva menti ártéri területeket foglalja magába.

A két folyami szakasz egymástól eltér? képet mutat. A Duna alsószakasz-jelleg?, lassú folyású, a f?ágtól mesterségesen leválasztott holtágrendszerrel rendelkez? folyó, míg a Dráva viszonylag gyors folyású, medrét intenzíven változtató, az érintett szakaszon alig szabályozott él?víz. Ez a különbség adja meg a Nemzeti Park területeinek sokszín?ségét.

A Duna menti részeken leginkább erd?k és vízfelületek találhatók. A tölgy-k?ris-szil keményfa ligeterd?kben él a védett kétlevel? sarkvirág és a fehér madársisak. A ligeterd?k madárvilágának jeles képvisel?je a fokozottan védett barna kánya, valamint európai jelent?ség? a fekete gólya és rétisas állományok el?fordulása. Az eml?sök között jelent?s értéket képvisel a híres, világbajnok trófeákat is adó gímszarvas állomány, valamint a védett és fokozottan védett denevérfajok jelenléte. Ezeken a területeken még fellelhet?k a régi ártéri gazdálkodás nyomai. A meglév? fokok emlékeztetnek az áradások káros következményeit csökkent? és a szükséges halállományt biztosító fokgazdálkodásra. Újraéledni látszik a rideg szürkemarha tartás is, a Nemzeti Park Igazgatóság szürkemarha gulyája Kölked mellett tekinthet? meg. A vizek fokozottan védett eml?se a vidra, Béda-Karapancsa térségében kiemelked? jelent?ség?. A holtágakban lebeg? hínárok közül a védett rucaöröm, míg a gyökerez? hínárok közül a védett fehér tündérrózsa és sulyom érdemel említést.

A fenti természeti értékek meg?rzése természetvédelmi kezelés útján valósul meg. Ennek keretén belül végzi az igazgatóság a fokrendszer újraélesztését, ?shonos, veszélyeztetett fajok szaporítását, fenntartását, tájidegen fajok visszaszorítását, védett természeti értékek feltárását és monitorozását. A fokozottan védett ártéri gyepeket legel? szürke marhával óvjuk a beerd?sülést?l. Az ?si tájhasználat néprajzi emlékeinek felkutatása, bemutatása is feladatunk.

A Dráva hazai nagy folyóink közül ma is a legtisztább. Vizében a hazai halfajok 2/3-a megtalálható, és valószín?leg a Földön egyedül itt él a szintén fokozottan védett drávai tegzes. A Dráva menti területeken igen változatos él?helyekkel találkozhatunk: kavicszátonyok, magaspartok, holtágak, nádasok, ártéri ligeterd?k, mocsárrétek, amelyek számtalan ritka fajnak adnak otthont. A holtágakban és láptavakban itt is megtaláljuk a védett rucaörömöt és sulymot. A madárvilág ritkaságai közé tartozik a fokozottan védett fekete gólya, rétisas, darázsölyv és a védett fekete harkály, holló, ökörszem és örvös légykapó.

A vízimadarak védelmének biztosítása érdekében a Riha-tó, Béda-Karapancsa és néhány Dráva menti vizes él?hely a Ramsari-egyezmény hatálya alá tartozik. A már említett „?serd?k” közül az Ormánságban a Bükk-háti és a Kormorános-erd? Erd?rezervátum található.

A nemzeti parkon kívül található Szentegáti-erd? Természetvédelmi Terület az Ormánság talán utolsó síkvidéki bükkösét igyekszik megvédeni.

A nemzeti parkba látogatók magas szint? kiszolgálását segítik az ebben a térségben is kialakított tanösvények. A Duna mentén a Nagypartosi és az Újmohácsi Tanösvény ismerteti az ártér él?világát, az itt él? emberek régi kultúráját, szokásait, az ?si halászeszközöket, módszereket. A Drávánál Kesely?sfapuszta térségében a Boros-Dráva Tanösvény és a Kormorán Tanösvény mutatja be a folyó növény- és állatvilágát, különös tekintettel a nagyszámban el?forduló halfajokra. A közelben, Mattynál lehet a Madáremlékparkot megtekinteni, amely a Magyarországról már kipusztult madárfajoknak állít emléket. Fontos feladata az igazgatóságnak, hogy a rendkívül kedvelt drávai vízitúra útvonal mentén kialakított táborhelyeken kulturált környezetet biztosítson a folyót felkeres? evez?söknek. A kihelyezett tájékoztató táblák a területek mind nagyobb háborítatlanságának meg?rzése érdekében betartandó szabályok mellett a természeti értékeket is bemutatják, ismertetik.

Szintén az igazgatóság kezeli a Sátorhely közelében található Mohácsi Történelmi Emlékhelyet is. A közelmúltban megújított kopjafák és a felújított fogadóépület tartalmas, színvonalas kikapcsolódást ígér az odalátogatóknak.

Aki szeretne a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság többi területével, bemutatóhelyeivel, programlehet?ségeivel részletesebben megismerkedni, az keresse fel a www.ddnp.hu honlapot!